Kardamomos pite levendulamézzel- illattal díszítem a lakást

Ki mondta, hogy díszíteni csak égőkkel, gyertyákkal és szalagokkal lehet? Szerintem az illat is nagyon fontos díszítőeleme egy otthonnak. Az otthon és az ünnep szorosan összekapcsolódik az illattal. Mindenkinek más jut eszébe, ha a télre és a decemberre asszociál, de azt hiszem agyunk "illat és emléktárában" valamennyiünknél felsejlik egy íz és a kedvenc étel is. Szeretném bemutatni az új kedvenc illatomat és sütimet- így egyben. A levendulaméz virágos és kissé nosztalgikus íze nagyon passzol a kardamom extrém, ugyanakkor hagyományosan ünnepi illatához. Egyszerű, "kezdőháziasszonybiztos" és gyors, mégis ünnepi. Elő a mintás szalvétákkal, csillogó poharakkal, már csak napok kérdése és együtt a család, indulnak a véget nem érő falatozások. Én biztosan elkészítem a szeretteimnek, mert egészséges, cukormentes és könnyű is.

 

Recept

1 púpozott tk kardamom

1 púpozott tk gyömbér

1 kk fahéj

3-4 ek levendulaméz

50 g szójatejből készült margarin, puha, szinte olvadt állapotban

1 bögre liszt

1 dl hideg víz

kókuszreszelék a díszítéshez

Egy nagy tálban összekeverem a puhára olvadt margarint a mézzel, majd fokozatosan hozzákeverem a fűszereket. Ezután következik a liszt, majd ha a víz, majd egészen addig kevergetem, míg csomómentes nem lesz. A masszát egy kisebb, kerek formába öntöm, melyet előzőleg sütőpapírral béleltem ki és 170 fokon barnára sütöm. Akkor jó, ha kívül egy kissé megpörkölődik, belül pedig omlós. Ha kihűlt, sablont tartok fölé és megszórom kókuszreszelékkel.

Főzött krémes szülinapi almatorta- a boldogság illata

Kevés olyan szülinapon voltam életemben, mint a múlt pénteki. Ritkán látni ennyi embert ilyen őszintén izgulni, ilyen nagy odaadással készülni. Pedig rohanó, ünnepek előtti heteket élünk, stresszel, szorongással, tömeggel, forgalmi dugóval és miegymással. Ez a péntek azonban más volt. Csendben, jó hangulatban, pislákoló gyertyákkal teli kis bisztróban, kikapcsolt elmével vártuk a mit sem sejtő ünnepeltet. Ez a hangulat sokat elmond Barikáról is. Pont olyan ember, akiért megéri készülni, akiért lehet őszintén izgulni és aki tényleg, tiszta szívvel, őszintén, sírva-kacagva tud örüli bármiyen apróságnak. Az én apróságom két torta volt. Az egyik a már jól bevált csokisom, a másik pedig ez, a hideg napokra való almás-citromos-vaníliás-kókuszos finomság. Boldog szülinapot Barikának!

Recept

Tészta

3 tojás

1 bögre cukor

10 dkg puha vaj (ha laktózmentessel dolgozom, akkor 12)

1 bögre liszt

1 csomag sütőpor

Krém

20 dkg vaj

20 dkg porcukor

1 tojás

5 dkg liszt

2 dl tej

1 cs. szárított citromhéj

3 ek. frissen facsart citromlé

3 ek kókuszreszelék

díszítéshez egy nagy ropogós alma, kókuszreszelék

A tészta elkészítésével kezdem, hogy amíg a sütőben alakul, addig a krémnek szentelhessem minden időmet. A tojást habosra keverem a cukorral és a vajjal, majd hozzáadom a lisztet és a sütőport. 5 cm magas szilikon tortaformában 160 fokon 30 perc alatt arany színűre sütöm. A krémhez a puha vajat simára keverem egy tálban, fokozatosan adagolva hozzá a porcukrot. A tejben elkeverem a lisztet (csomómentesen!) majd belekeverem a tojást is. Addig főzöm, míg a pudingnál kissé hígabb masszát nem kapok, ekkor hozzáöntöm a a vajas-cukros elegyhez, majd a citromlevet, citromhéjat és kókuszreszeléket hozzáadva ismét simára keverem. A megsült tésztát és a krémet is hagyom kissé kihűlni, ekkor egy kanállal vagy habkártyával a tortalap felületére simítom a masszát. A nagyon vékony szeletekre vágott almával és kókuszreszelékkel díszítem.