Málnára cseréltem az epret- vasárnapi veszedelem

Ha egy tortácskában málna, túró és csoki is van, abból már nagy baj nem lehet. Ebben a sütiben óriási az összhang a piros-fehér-fekete öszetevők között, az íze pedig olyasmi...nos olyasmi mint egy lányregényben. Majdnem giccsesen tökéletes, vagyis ahogy anyukám mondaná: "persze-persze...narancsszín volt az ég alja, langyos szellő fújt, galambok röppentek fel és mandolin szólt a távolban"...és tényleg! Tojásmentes, laktózmentes és gyümölcsös is. Szeretnék kérni neki egy nagy tapsot, most!

Recept: (18 cm-s formához)

Tészta

180 gr liszt

180 gr vaj vagy margarin (nálam laktózmentes) apró kockákra vágva

180 gr túró (nálam laktózmentes)

1 ek hideg víz

1 tk szárított citromhéj

1 cs vaníliás cukor

2 ek porcukor

Krém és feltét:

1 tábla 70%-os étcsoki 

2 ek. joghurt (nálam laktózmentes)

2 marék megmosott és lecsepegtetett málna

100 ml laktózmentes habtejszín vagy növényi tejszín

1 tk. fahéj

1 cs vaníliás cukor

A tésztát készítem el először: a hozzávalókat a hideg víz kivételével összemorzsolom, majd összegyúrom egy tálban, ezután adom hozzá a vizet, majd cipóformára alakítom és fóliába csomagolva 10-15 percre hűtőbe teszem. Amíg a tészta pihen, elkészítem a habot: az egyik marél megmosott és lecsepegtetett málnát turmixgépbe teszem a csomag vaníliás cukorral és a fahéjjal. Ha egyenletes püré állagúvá változik, akkor beteszem a hűtőbe. Míg pár percet hűl, felverem a habtejszínt 2 ek porcukorral, olyan keményre, hogy a megfordított tálból ne csusszanjon ki. Ha kész a hab, akkor nagyon finom mozdulatokkal belekeverem a málnapürét, így egy kissé folyósabb, de még habos állagú, rózsaszín kérmet kapok. A krémet hűtőbe teszem, a tésztát pedig kiveszem és lisztezett deszkán kinyújtom kb fél cm vastagságúra. A sütőforma mentén kör alakúra szabom egy éles késsel, majd a kivajazott-kilisztezett formába helyezem és 170 fokon fél óra alatt aranybarnára sütöm úgy, hogy a külseje ropogós, a belseje viszont még puha legyen. Miután megsült kiveszem és rácson hagyom kihűlni, ezalatt elkészül a csokikrém.

Az étcsokoládét egy kicsi, de vastag aljú lábasban megolvasztom, majd hozzákanalazom a joghurtot és addig keverem, míg egyenletes, krémes masszát nem kapok. A kihűlt túrós tésztára szabálytalanul felkenem a csokoládét és amíg nem hűlt ki, addig málnaszemekkel díszítem, így kellőképpen beleragadnak a csokiba és nem mozdulnak el, ha kihűlt a massza.

Rövid időre hűtőbe teszem dermedni, majd a málnás habot habzsákba kanalazom és "összepöttyözöm" vele a málnák közti üres részeket. Tálalásig hűtőbe teszem és időben lefényképezem, mielőtt a család ráveti magát. Nagy taps!!

Búcsúztatom az eperszezont- epres flan tarte

Az eperszezon lassan végéhez közeledik, én pedig a legfinomabb falatot hagyom utoljára, jó magyar szokás szerint. Ez az epres tortácska minden ízében a nyarat idézi, habkönnyű és ropogós egyben. Sietős napokon elég csak a tölteléket  elkészíteni- így kiváló pohárkrémmel kínálhatunk bárkit, ráérősebb hétvégeken pedig alátehetjük ezt a bizonyos flan tésztát is, tarte, azaz tortácska formájában. A flan bármilyen édes töltelékkel kiváló, hűtőben 4 napig, fagyasztóban 3 hónapig eltartható, a kisütött verzó cellofán zacskóban pedig 2-3 napot is túlél, mondom ezt a hozzám hasonlóan túl sok tésztát bekeverő háziasszonykáknak.

Recept

Krém

180 gr sovány túró (nálam laktózmentes)

100 gr tejföl vagy joghurt ízlés szerint (nálam laktózmentes)

2 nagy marék eper megtisztítva, darabolva

1 csomag vaníliás cukor

ízlés szerint friss mentalevél

Tészta

250 gr liszt

125 gr puha vaj vagy margarin (nálam laktózmentes)

1 tojás

1 púpozott ek. cukor

1/2 tk. só

40 ml hideg tej vagy víz

Elsőként a tésztát gyúrom be. Egy tálban összekeverem a lisztet, a cukrot és a sót, majd rákockázom a vajat és ráütöm a tojást. Porhanyós tésztát készítek belőle úgy, hogy elmorzsolgatom az ujjbegyeim közt a vajat. A tejet vagy a vizet hozzácsurgatom és rugalmas tésztát gyúrok belőle, cipóformájúra alakítom. Fóliába csomagolva 15 percre a mályhűtőbe teszem. Amíg a tészta a hűvösben pihen, elkészítem a krémet: pengés robotgépbe vagy turmixgépbe teszem az epret a túróval és a joghurttal, hozzáadom a cukrot és magas fokozaton teljesen pépesre keverem. Ha igazán friss ízt akarok elérni, akkor megspékelem 2-3 friss mentalevéllel is. A kész krémet hűtőbe teszem.

Ha lehűlt a tészta, lisztezett gyúródeszkán kb. fél cm vastagságúra nyújtom, de mindenképpen 7-8 centivel nagyobb átmérőjűre, mint a sütőforma, hogy alaposan kibélelhesem. A kinyújtott tésztát a kivajazott-kilisztezett sütőformába egyengetem, a felesleges széleket egy éles késsel óvatosan levágom, vagy végiggörgetem a forma szélén a sodrófámat, hogy maguktól leessenek a nem odaillő részek. A tésztát villával alaposan megszurkálom és beterítem sütőpapírral, majd riszt/babot szórok rá, hogy vakra süthessem. A 180 fokra előmelegített sütőbe teszem kb 10 percre, majd leveszem róla a felhólyagosodást gátló nehezékként szogáló rizst és sütőpapír nélkül újabb 10 perc alatt aranybarnára sütöm. (A vakra sütés részletes leírása itt található!)

Ha a tészta kihűlt, óvatosan beleöntöm a hideg, epres túrókrémet és habkártyával elegyengetem a felületét. Eperszemekkel és mentalevéllel díszítem.

Az a bizarr egres!

Az egres (brüszke, piszke, pöszméte, köszméte) sokak szerint bizarr gyümölcs, szerintem imádivaló. Igen, gyümölcs, a ribizlihez áll a legközelebb, csak a vicc kedvéért megtévesztő zöld színben pompázik és könnyedén ringbeszáll a kígyó formájú extra savanyú gumicukor-förmedvényekkel is, ami a szájösszehúzást illeti. Június elején már kapható piacon, de mi vidékről minden évben feltankolunk és fagyasztjuk, mert egresszósz nélkül nem élet az élet, ugye anyukám? 

Környezetemben kevesen ismerik, aki ismeri az is nehéz, vörös sültek mellé mártásként eszi. A családban "csak úgy" joghurt/puding stb. helyett kanalazható szószként szeretjük. Gondoltam egyet: most bebizonyítom, hogy édességnek sem utolsó. Tortácskát készítettem, aminek semleges, majdnem sósba hajló tésztája tompítja az egres savanyú ízét. 

Recept: (26cm-s formához)

Egresszósz

0,5 kg egres

3 dl zsíros tejföl (nálam laktózmentes)

3 ek cukor (vagy ízlés szerint több)

1 cs vaníliáscukor

5-6 csepp citromlé

1 csipet só

1 kanál liszt/ egy kis keményító

1 tojás

Brisée tészta

250 g liszt (BL 55)

150 gr puha vaj vagy jó minőségű margarin kis kockákra vágva (nálam margarin)

1 púpozott tk. só

1 kk. cukor

1 tojás

2 ek hideg tej (nálam laktózmentes)

Az egrest megtisztítom és annyi vizet öntök rá, hogy ellepje. Amíg fő, elkészítem a tésztát: egy keverőtálba teszem a lisztet, mélyedést formálok a közepébe, ide teszem a vajat, a sót, a cukrot és a tojást. Morzsalékos, porhanyós tésztát gyúrok belőle az ujjbegyeimmel, majd felöntom tejjel és alaposan átgyúrom, míg egyenletes állaga nem lesz. Ekkor cipóformát készítek belőle, majd fóliába csomagolva 15 percre mélyhűtőbe teszem. 

Ha megpuhult az egres, akkor botmixerrel finoman összenyomkodom úgy, hogy darabos maradjon. Hozzáadom a cukrokat, a sót, a lisztet és a tojást, majd elkeverem a tejföllel. Összeforralom, majd hagyom kihűlni, de csak annyira, hogy még folyós, könnyen teríthető legyen.

Ha a cipó formájú nyers tészta lehűlt, akkor lisztes munkalapon kb 0,3-0,4 cm vastagságúra nyújtom, mindenképpen kb 8-10 cm-rel nagyobb átmérőjűre, mint a sütőforma. A vékony tésztát óvatosan felemelem a munkalapról és ráterítem a kivajazott-kilisztezett sütőformára, kézzel belenyomkodom, elegyengetem, hogy teljesen kibélelje. Ha lelóg a széle, akkor egy éles késsel óvatosan körbevágom vagy sodrófámat végigfuttatom a sütőforma peremén, hogy maguktól leessenek a nem odaillő részek. A tészta alját megszurkodom villával és visszateszem a mélyhűtőbe 10 percre.

Közben előkészítem a sütést: 180-190 fokra előmelegítem a sütőt (csak enyhe légkeverésre állítom) és a "vakra sütéshez" szükséges apróságokat. A vakra sütés lényege, hogy a tésztával kibélelt sütőformába sütőpapírt, majd arra nehezéket helyezek. Ez azért kell, hogy ne emelkedjen fel hólyagosra a tészta, könnyebb legyen megtölteni. Sütőpapírt és  rizst/babot használok, mert ez mindig kéznél van. Ha lehűlt a formába helyezett tészta, akkor kiveszem a hűtőből, kibélelem a paírral, egyenletesen rászórom a nehezéknek szánt rizst vagy babot, majd beteszem a sütőbe. 12 percig sütöm a nehezékkel, aztán a nehezék nélkül még 10 percig, mig meg nem barnul.

A kisült tésztát kifordítom, majd rácson kihűtőm és megtöltöm a langyosan tartott egresszósszal. A felületét habkártyával egyengetem el, ha szükséges, egresszemekkel díszítem. Tálalásig hűtőbe teszem, hogy megdermedjen. 

Egy szelet élte meg a másnapot, sajnos vagy szerencsére még finomabb lett, ahogy a tészta átvette a szószt.

Még mindig csoki és eper

Eperszezon közepén folytatom egy epres finomsággal és mivel nálam a csokiszezon egész évben tart, ezért egy nagy adag fűszeres kakóval is feldobom a mai esős napot. A gluténmentes diétát követők örülhetnek, itt egy finomság, amihez egy csipet liszt sem kell. Aki a keményítőt és a sütőport is kizárná, tegye bátran, csak a formából veszíthet, az ízből semmiképpen.

Recept (16 cm-s formához)

6 tojás 

10 dkg cukor

3 ek natúr vagy fűszeres keserű kakaópor

3 ek étkezési keményítő 

fél csomag sütőpor 

25 dkg legalább 20%-os vaj vagy margarin (nálam laktózmentes vaj)

1 nagy marék felkockázott eper

A tojásokat szétválasztom, a sárgáját összekeverem a cukorral és a kakaóval, majd hozzáadom a keményítőt, a sütőport, végül pedig a vajat. A tojásfehérjék közül négyet felverek,olyan kemény habbá, hogy a megfordított tányérból se csusszanjon ki. A kemény habot nagyon óvatos mozdulatokkal beleforgatom a kakós masszába, hogy laza elegyet kapjak. Szilikon vagy teflon formába öntöm, majd megszórom eperrel. 160-170 fokon 30-40 percig sütöm, hogy szép magasra emelkedjen.