Gyógyító "non plus ultra"

Sajnos mostanában sokat járunk kórházba látogatni. Akit ápolunk, olyan betegséggel küzd, melyben nagy szerepe van annak, mit eszik nap mint nap. Ha lehet, kerüljük az édes dolgokat amikor ételt viszünk neki, de sajnos -vagy szerencsére- minden süteményemet kedveli. Gyakran hallottam tőle, hogy csak egy süteményt hiányol a repertoáromból: néhai édesanyja "non plus ultráját"...

Hmm...korábban többször említette az ízvilágot, de a formát nem sikerült megjegyeznem. Pár napja nem tudom megkérdezni tőle, mert számára most éppen a pihenés a legfontosabb, még a beszéd is megterhelné. 

Összehoztam egy könnyen és gyorsan elkészíthető változatot abból a bizonyos "non plus ultrából", mit sem törődve azzal, hogy - hacsak egy napra is- de félretesszük a szigorú diétát. Vannak időszakok, amikor fontosabb egy falatnyi öröm, mint a táblázatok szerinti étrend, vannak napok, amikor a sütiben sokkal több van, mint tészta és cukor. Szeretet van benne, erő, bíztatás és remény. Ez most egy ilyen sütemény lett. 

Ha valaki nem papot, rabbit, dalai lámát vagy írókat, hanem éppen engem kérdezne arról, hogy mi fontos az életben, nem jönnék zavarba, a tészta gyúrása közben sikerült kristálytisztán megfogalmaznom.

Ezt mondanám: " Süssetek sütit annak, akit szerettek, akár minden nap, mert nem tudhatjátok meddig lesz még alkalmatok rá. Figyeljetek egymásra, hogy leírhassatok minden fontos receptet." Nekem is sokkal korábban le kellett volna írnom az eredeti non plus ultra receptjét. Íme a sütemény, ami reményem és hitem szerint gyógyít, remélem mindenki készít egy ilyet annak, akit szeret.

Recept

Tészta

180g finomliszt

120g vaj vagy margarin kis darabokra csípkedve

1 ek jeges víz

csipetnyi só

Töltelék

4 ek narancslekvár

1 ek citromlé

2 ek kókuszreszelék

1 tk cukrozatlan kakópor

2 ek finomra őrölt dió

70g porcukor

2 tojásfehérje

A lisztet összegyúrom a felkockázott vajjal vagy margarinnal és porhanyós tészát készítek belőle. Hozzáadom a jeges vizet és lágy tésztává gyúrom. Cipó formára gyúrva 20 percre beteszem egy nejlonzacskóban a mélyhűtőbe. Közben elkészítem a tölteléket: a narancslekvárt lassú tűzön citromlével híggá olvasztom. A kókuszreszeléket, diót és porcukrot egy tálban összekeverem, majd hozzáadom a kakaóport.

Ha áthűlt a tészta, enyhén lisztezett lapon kb 5 mm vastagságúra nyújtom és egy vizespohárral 12 db, kb 7 cm átmérőjű kört szaggatok belőle. A köröket óvatosan szilikon muffinformába nyomkodom. A híg narancslekvárt belekanalazom a tésztával kibélelt formákba. Kemény habbá verem a tojásfehérjét és óvatosan beleforgatom a korábban már összekevert por állagú öszetevőket (cukor, kakópor, dió, kókuszreszelék). A lekvárral megtöltött kosárkák tetejére óvatosan rákanalazom a habot úgy, hogy éppen a kosárka pereméig érjen. Légkeveréses sütőben 170 fokon 25 perc alatt aranybarnára sütöm. Csak akkor szedem ki a formából, mikor teljesen kihűlt.

Almáspite-ahogy Izraelben készítik

Lassan egy éve, hogy Izraelben jártunk, de máig érzem annak az almáspitének ízét a számban, amit vendéglátónk készített. Sokáig nem jutott eszembe, de a napokban kaptam ajándékba egy remek szakácskönyvet, amiben hagyományos zsidó ételek, sütemények receptjei sorakoznak. Ahogy kinyitottam a gazdagon illusztrált gyűjteményt, rögtön a desszertekhez lapoztam és megtaláltam ezt az almás csodát. Megdobbant a szívem és tudtam, hogy máris ráakadtam az ideális vasárnapi desszertre. Ilyenkor télen hiányoznak a gyümölcsök, a röpködő mínuszokban szinte az alma az egyetlen "mentsvár" a sok - néha bizony ízetlen- déligyümölcs mellett. A benne rejlő tetemes mennyiségű dióval és a tölteléket körülölelő vékonyka édes tésztaréteggel együtt, a legjobbat hozza ki az almából ez a sütemény. Igen, ez a legjobb dolog, ami az almával történhet. 

Recept

Tészta

500 g liszt

200g margarin

200 g cukor

2 tojás

fél citrom reszelt héja

5 ek. tejföl (lehet laktózmentes is)

csipet só

Töltelék

5 nagyobb alma

400 g darát dió

200 g cukor

fél citrom leve

1 ek. őrölt fahéj

A lisztből, margarinból, tejfölből, tojásból, reszelt citromhéjból egyenletes állagú tésztát gyúrok. Ha már teljesen összedolgoztam két kis cipót formálok belőle és 10 percre lefedve hűtőbe teszem. Közben kivajazok és kilisztezek egy 28 cm átmérőjű piteformát és elkészítem a tölteléket. Az almákat lereszelem vagy aprítógépben összedarabolom. Ahhoz, hogy friss, gyümölcsös ízt kapak, kissé nagyobb darabokban hagyom, ha tocsogósabb töltelékre vágyom, akkor pépesebbre darálom a gyümölcsöt. Az apríitt almához hozzáadom a cukrot, a citromlevet és a fahéjat. 

A hűtöből kivett tészták közül az egyiket kevesebb, mint 1 cm vastagra nyújtom és a kislisztezett formát kibélelem vele úgy, hogy a perem széléig érjen a tészta széle. Villával óvatosan megszurkodom, hogy majd a vastag töltelékréteg alatt is megsüljön. A tésztára simítom a diót kb 1,5 cm vastag rétegben, erre pedig ráteszem a fahéjas-cukros almát úgy, hogy előtte kis nyomkodással leöntöm róla a levet, amit eresztett. A diórétegen alaposan elegyengetem az almát, majd enyhén lenyomkodom az egészet. A másik tésztaadagot kinyújtom az előzőhöz hasonlóan és befedem vele a pitét. Megszurkodom a tetejét, majd lekenem egy kevés felvert tojással, hogy szépen megpiruljon. 150 fokon légkeveréses üzemmódban fél óra alatt aranybarnára sütöm, míg el nem válik a széle a formától. Langyosan a legfinomabb.

Hab a tortán, kókusz a köbön

Sosem hagynak békén sütés közben. Pedig frászt kapok a "tegyél még bele egy kis..." kezdetű mondatoktól. Így van ez a kókuszreszelékkel is, nálunk ipari mennyiségben fogy. Most is több került a tésztába, mint amennyi kellett volna (szerintem) de a függőség már csak ilyen...

A kókuszos kevert tésztámból a teljes család, baráti kör és minden jelenlegi ill. régi kolléga evett már, de még nem találkoztam olyannal, akinek ne ízlett volna ez a könnyű sütemény. Egyik nap kakaós változatot készítettem és egy kevéske savanykás almaszósszal fejeltem meg. A többi már csak hab a tortán...Íme a torta kezdőknek, kókuszfüggőknek és laktózérzékenyeknek.

Recept:

Tészta

kb 50g vaj vagy margarin

1 bögre liszt

1/2 zacskó kókuszreszelék

1 bögre cukor

1/4 bögre olaj

1/4 bögre víz vagy fele-fele arányban víz és tej

3-4ek. cukrozatlan kakaópor

2 tojás

1/2 zacskó sütőpor

Feltét

1 bögre almaszósz vagy 3 nagyobb alma pürére turmixolva kevéske nádcukorral és citromlével

1 dl növényi habtejszín

A cukrot a tojásokkal és a vajjal/margarinnal simára keverem. Egy másik tálban összekeverem a kókuszreszeléket és a lisztet a kakaóporral és a sütőporral, a por közepébe mélyedést vájok, ide öntöm a tojásos keveréket és az olajat. Az egészet összekeverem, majd óvatosan addig higítom vízzel (vagy fele-fele arányban vízzel és tejjel) míg fényes, híg masszát nem kapok. A masszát egy kb. 26 cm átmérőjű, sütőpapírral bélelt formába öntöm és légkeveréses sütőben 170 fokon 20 perc alatt készre sütöm. A legjobb, ha a tészta belseje enyhén nedves marad, de semmiképpen sem nyers! Ez a tészta önmagában is nagyon finom, felszeletelve vagy felkockázva kellemes vendégváró falat. Tortává a gyümölcs és a hab teszi.

Amíg sül a tészta elkészítem a feltétet. A növényi tejszínt olyan keményre verem robotgéppel, hogy a megfordított tálból se csöppenjen ki. Ha van kész almaszószom kimérek belőle egy bögrével, ha nincs, akkor 3 almát összeturmixolok 1-2 ek. nádcukorral és 2-3 ek. citromlével.

Ha kisült a tészta, kiemelem a formából a papír széleinél fogva és rácson hagyom kihűlni. Ha kihűlt, megkenem az almaszósszal, majd elegyengetem rajta a keményre vert tejszínhabot. Habkártyával vagy spatulával durva hullámokat készítek a tetejére, végül kevéske cukrozatlan kakaóporral szórom meg.