Magamról

Saját fotó
Ételallergiával indult, relaxációs gyakorlatként folytatódott, szenvedély lett belőle...sütni mindhalálig. Egészségesen, figyelve másokra, főleg azokra, akik eddig azt hitték, le kell mondaniuk valamiről. Mások főznek, ez egy sütős blog :-)!

2012. május 31., csütörtök

Matyósan, kalocsaisan, magyarosan - túrópogácsa metélőhagymával

Én sem maradhatok ki a mostanában mindenhol eluralkodó magyaros-kalocsais-matyós őrületből, ha pedig magyaros étel, akkor egyértelműen pogácsa következik. Nemrégiben kaptam ajándékba egy népi motívumos kézzel festett hollóházi tányért, amiről máris eszembe jutott ez az egyszerű recept és alig vártam, hogy elkészíthessem. Fél óra sem kell hozzá és az asztalon illatozik, nálam ma este egy jó kis anya-lánya pletykához készült, de vittem már baráti grillezésre és barátnős piknikre is. Sokáig puha marad a túrótól, a hagymától pedig ínycsiklandóan jó az illata. Kizárólag kockás szalvétán vagy hímett nagymama-terítőn tálalva érzi jól magát.


Recept: (kb 32 db 3 cm-s pogácsához)

200 gr túró (nálam laktózmentes, ill. aki ki szeretné kihagyni a sót, az juhtúrót használjon)
200 gr liszt
200 gr vaj vagy margarin (nálam a laktózmentesség miatt margarin)
2 tojás, plusz 1 a lekenéshez
4 ek. szárított metélőhagyma
1 ek szárított fokhagyma
só és bors ízlés szerint

A lisztet, a sót, a borsot és a szárított hagymákat összekeverem. Rácsípkedem a vajat, rámorzsolom a túrót, majd ráütök két tojást. Az egészet kézzel jó alaposan összegyúrom és amíg 180 fokra előmelegítem a légkeveréses sütőt, addig beteszem a hűtőbe. Közben felverek egy tojást, ez kell majd a lekenéshez. 
Gyúródeszkán 0,5 cm vstagságúra nyújtom a kissé lehűlt tésztát és egy éles késsel vagy pizzaszeletelővel négyzetrácsosra mintázom a felületét. 3 cm átmérőjű darabokat szaggatok, majd picit megsodrom őket oldalról körkörös mozdulattal, hogy a peremük megemelkedjen. A szaggatott pogácsákat sütőpapírral kibélelt sütőlapra teszem és megkenem őket felvert tojással. Forró sütőben 15 perc alatt aranybarnára sütöm, langyosan tálalom.


Csoki-eper-vanília szétesős

Az eperszezon kellős közepén nem volt nehéz dolgom, hogy mézédes tűzpiros gyümölcsöket szerezzek be. Miközben vásároltam eszembe jutottak gyermekkorom fagylaltos élményei. A nagyszüleimmel gyakran mentünk el a Gyöngyvirág eszpresszóba, ahol három féle fagyit mértek: csokit, epret és vaníliát. Ez a hagyományos ízkombináció sosem megy ki a divatból, mint ahogy a könnyű és gyorsan elkészíthető sütemények is örök kedvencek maradnak. Ez a mostani is pont ilyen: tocsogós, ízletes, szétesősen omlós. Könnyű elkészíteni, nehéz fotózni.


Recept:

1 nagy marék eper szabálytalan darabokra vágva

Tészta

A tésztám receptje itt olvasható, hagyományos csokitorta alapra helyeztem a feltétet.

Krém

A hagyományos édes-vaníliás cukrászkrém receptje pedig itt található.

A tésztát bekeverem, majd szögletes szilikon formába öntöm, habkártyával elegyengetem a felületét és megsütöm a recept szerint. Közben szabálytalan darabokra vágom az epret. A krémet- miután elkészült- kis időre hűtőbe teszem, ezalatt kihűl a csokis alap is. A még folyós, de már sűrű krémet habkártyával vagy egy széles és lapos késsel felkenem a csokis alapra, majd az eperdarabokkal megszórom. Ha kell, kicsit belenyomkodom az epreket a krémbe, hogy könnyebben rajta maradjanak. Onnan tudom, hogy igazán jól csináltam a dolgom, hogy a tészta belül még szinte folyós, a krém könnyű, az eper pedig roppanós.

2012. május 30., szerda

Rakott zöldséges tortácska

A sok édességet igyekszem néha megszakítani egy-egy sós ínyencséggel, de továbbra is maradok a sütésnél, ez az én pályám. Vendéget várok ma este, egy kedves ex-kolleginát, aki vegetáriánus, viszont a tejtermékeket szereti. Adott a kihívás, hogy olyan ételt csináljak, aminek zöldséges verziója könnyen - a családban szép számban jelen lévő-  húsevők ízlésére formálható egy kis házi kolbásszal. A csarnokban délelőtt nagyon finom lilahagymát, pritaminpaprikát és spárgát (igen! végre itt a szezonja...) találtam, sőt az újburgonya is könnyedén beugrott a vászonszatyromba. Így született ez a rakott zöldséges tortácska, amelyről ha lehagyom a kolbászt kiváló, laktató vegetáriánus egytálétel.

Recept:

4 nagy szem újburgonya hajszálvékonyra karikázva (héjastul)
1 nagy vörös pritaminpaprika
2 nagyobb fej lilahagyma
6-7 szál spárga megpárolva
200 g túró (nálam laktózmentes)
125g tejföl (nálam laktózmentes)
2 ek liszt
3 tojás
olívaolaj
1/2 dl víz
kurkuma
só 
bors
rozmaring
szárított fokhagyma

Szeletelt burgonyával beborítom a kivajazott és kilisztezett tepsi alját, megszórom sóval, borssal, rozmaringgal és szárított fokhagymával, majd rálöttyintek fél deci vizet és lefedve beteszem a 170 fokra előmelegített sütőe. Amíg megpuhul elkészítem a krémet. Zöldségaprítóba teszem a lilahagymátt, majd a paprikát is, hogy kb fél cm-s darabokra vágjam, közben sós vízben megfőzöm a spárgát. Egy tálban összekeverem a sót, borsot, kurkumát és a szárított fokhagymát, majd elegyítem a tojással, tejföllel, túróval és liszttel, majd hozzáadom a kb 1 centis darabokra vágott spárgát is. Ha megpuhult a burgonya, akkor elsimítom rajta a túrós-zöldséges sűrű krémet és addig sütöm kb 200 fokon, míg meg nem barnul a teteje. A vegetáriánus verzió így készül, húsevők pedig befedhetik vékony karikákra vágott házi kolbásszal (ahogy a mellékelt ábra mutatja).

2012. május 29., kedd

Kuglóftudomány haladóknak

A kuglóf az a sütemény, amitől minden háziasszony (kezdő és gyakorló) retteg, pedig nem is olyan nehéz elkészíteni és nagyon megéri a fáradtságot. Az első kuglófomat egy éve sütöttem és azóta is gyakran használom ezt az alapreceptet, melynek eredetijét a desszert.eu által kiadott szakácskönyvben találtam. Ügyes kis alap, amit aztán kedvemre tuningolgatok ezzel-azzal. Nálunk a mazsola nem játszik, szinte senki sem szereti, így jöhetnek a csokoládé darabok és az aszalt gyümölcsök. Az alábbi süti egy vaníliás-kakós kombó, azaz egy klasszikus, aminek mindig van létjogosultsága az ünnepi- vagy a reggelizőasztalon. Én teljesen hagyományos fém kuglóf formában sütök, pont olyanban, mint a nagymamák: kívül piros mázas, belül sima. 

Recept:


500 g búzaliszt 
7 g szárított élesztő (1 kis csomag)
1 db tojássárgája
10 g bourbon vaníliás cukor
80 g porcukor
60 g olvasztott laktózmentes vaj
280 ml langyos laktózmentes tej
10 g holland keserű, zsíros kakaópor
1 csipet só

A kuglóf formát kivajazom és kilisztezem alaposan, de vékonyan, közben előmelegítem a sütöt 200 fokra. Az élesztőt, a porcukrot, a tojássárgát, az olvasztott vajat és a langyos tejet egy tálba teszem. Alaposan elkeverem, és hagyom öt percet pihenni, hogy az élesztő dolgozhasson. Addig egy másik edényben elkeverem a lisztet, a citromhéjat, a vaníliás cukrot, és a csipet sót. A tejes keveréket óvatosan a lisztesre öntöm, majd összedolgozom. A kész tésztából cipó formát gyúrók, amit elfelezek. Az egyik kis cipót kakóporba hempergetem és jól beledolgozom, a másikat aszalt gyümölcsdarabkákkal gyúrom össze, vagy üresen hagyom. Ha készen vannak, letakarom tiszta konyharuhával és meleg helyen egy óra alatt a duplájukra kelesztem őket. Ha megkeltek, hosszú rúddá nyújtom, aztán összecsavarom őket, így teszem bele a formába. Szobahőmérsékleten egy újabb óráig kelesztem, majd légkeverés nélküli 200 fokos sütőbe teszem 30-35 percre úgy, hogy a 15. percnél visszaveszem a hőmérsékletet 180 fokra. Ha kihűlt, csokireszelékkel vagy porcukorral díszítem.



Gombóc Artúr kedvence- azaz brownie másképp

Aki egyetért az alábbi három allítással, az rossz ember nem lehet.
1. Csokiból sosem elég. 
2. Az étcsoki az igazi. 
3. A csoki legjobb halmazállapota/megnyilvánulási formája a csokis sütemény.
Gombóc Artúrok és édesszájú barátaim tiszteletére álljon itt emlékül eme sütemény. Csupa csoki, csupa élvezet, csupa íz. Nem nehéz elkészíteni, de megenni sem. Fogalmam sincs milyen másnap, mert frissen elfogy. Csokira fel!


Recept: 

Tészta

1 bögre liszt
1/2 bögre cukor
3 ek olaj
1 tk szódabikarbóna
5 ek fekete zsíros keserű kakópor (holland)
2 tojás
1/2 bögre tejföl

Bevonó

2 dl laktózmentes tejszín
2 tábla 70%-os csilis étcsokoládé

A tészta hozzávalóit kanállal simára keverem, majd sütőpapírral bélelt tepsiben 170 fokon (légkeverés mellett) megsütöm úgy, hogy a közepe nedves maradjon. Amíg kihűl a süti, elkészítem a bevonót: összetöröm a csokoládét apró darabokra ( zacskóban, konyharuhába csavarva klopfolóval) és felmelegítem a tejszínt. Mielőtt felforr, ráöntöm a csokidarabokra, majd sima fényes krémet keverek belőle. Pár percre hűtőbe teszem, így egy kissé megdermed, majd habkártyával óvatosan a kihűlt sütire simítom. A bevont sütit a hűtőben dermesztem tálalásig. Csak akkor vágom kockákra, mikor tányérra teszem. Aki szereti a savanykás rotegrützét vagy a szederlekvárt, az lecsorgathatja vele egy kicsit, hogy ne legyen olyan tömény.

Télen-nyáron kalács

A kalács nem csak téli finomság. Érdemes a tavaszi ünnepekre (pészach, húsvét) és a nyári családi eseményekre is fonni párat. Ilyenkor - a dió és a mák helyett- előkerülhetnek a könnyebb töltelékek: zöld pesto, kókusz, keserű csokoládé. Ebben a bejegyzésben elsősorban a töltelékekre koncentrálok, a tészta alapreceptet korábban részletesen leírtam itt a blogon. A lenti töltelékeket úgy töltöm a kalácsba, hogy előtte a tésztát megkenem felvert tojással vagy olajjal- ízlés szerint.


Recept töltelékekhez:

Rukkola pesto 

1 csomag mosott, szárított rukkola
1 szál vastag póréhagyma
1 citrom leve
1-2 ek olívaolaj
só, bors

A hozzávalókat pengés robotgépben vagy turmixgépben pépesre keverem, majd ízlés szerint tovább fűszerezem, ha szükséges. Ha a nagyon intenzív zöld ízt enyhíteni akarjuk, érdemes hozzáadni egy pici fokhagymasót, vagy egészen puha kecskesajtot, esetleg laktózmentes cottage cheese-t.

Kókuszkrém

3 tojássárgája
62 gr cukor
20 gr liszt
250 ml laktózmentes tej
1 kikapart vaníliarúd
1 kis csomag kókusreszelék (kb 200 gr)

A tojássárgákat a cukor egyharmadával tálban simára keverem, amíg besűrüsödik, majd hozzáadom a lisztet is. A tejet a maradék cukorral és vaníliarúddal felmelegítem. Ahogy forrni kezd vékony sugárban a tojássárgájából készült keverékhez adom, folyamatosan kevergetve. Közepes lángon forrásig melegítem, közben habverővel megállás nélkül keverem. Hagyom bugyogni még 2 percig, majd belekeverem a kókuszreszeléket is. 

Csokikrém

A csokikrémhez a kókuszkrém alapját készítem el, majd reszelék helyett zsíros keserű fekete csokoládé reszeléket, esetleg kakóport teszek hozzá.



Szatmári almás

Azt hiszem büszkén jelenthetem ki, hogy nekem van a legcsodálatosabb nagyapám a világon! Akárhányszor találkozunk, mindig kapok egy kosár almát vagy egy adag savanyú káposztával töltött uborkát (igen, ez is a gyengém...) tőle, ami aztán pillanatok alatt szublimál a hűtőmből.
Kiskoromban gyakran látogattam ki vele és nagymamámmal arra a piacra, ahová ő azóta is hetente többször jár. Ha nem a családban szép számmal megtalálható kertekből, akkor innen szerezi be a finomságokat, nagy gyakorlata van abban, hogy kiválassza a legpirosabb, szuper lédús, roppanós magyar almákat. A szatmári almának nincs párja, nyersen és süteményben is kiváló. A legutóbbi szállítmányból megmaradt 2 piros csodát egy Michael Roux Tészta varázs c. könyvében található recepthez használtam fel, íme....


Recept: (2 db 16 cm-es formához)

2 db nagy alma, hajszálvékony gerezdekre vágva
1 bögre liszt
1 bögre cukor
1 tk fahéj
1 cs sütőpor
2 ek olaj
2 ek tejföl (nálam laktózmentes)
2 tojás

A kivajazott-kilisztezett formák alját teljesen beterítem a vékonyra vágott almaszeletekkel, majd félreteszem. A tészta összetevőit robotgépben simára keverem és óvatosan ráöntöm az almákra, habkártyával elsimítom- mert ez lesz a süti alja. 170 fokon (légkeverés mellett) aranybarnára sütöm. Ha sütés közben makacsul emelkedik a tészta, akkor egy apró trükkhöz folyamodok: kerek, tiszta és száraz vágódeszkát nyomok a sütőből kivett tészta tetejére, így könnyen visszalapul és a felülete sem sérül meg, nyugodt szívvel tovább süthető. A teljesen kihűlt sütit óvatosan kifordítom a formából, ügyelve arra, hogy az esetleg letapadt almaszeletek ne tegyék tönkre a tetejét. Édességmániások hideg napokon egyenek mellé pudingot, melegebb órákban pedig vanília vagy rákóczi túrós ízesítésű fagylaltot.

Egy szeletke nyár- szedres finomság

Most, hogy melegszik az idő, egyre jobban kívánom a gyümölcsöket. Sajnos még nem érett meg a szeder a balatoni kertünk szederfáján (és ha megérik, akkor is nagy része megy majd a fagyasztóba vagy a lekváros bödönbe, mert hamar romlik) így mirelit gyömölcsből készült ez a könnyű sütemény. Bármilyen piros gyümölccsel finom, de feketeszederrel és ribizlivel az igazi- szerintem. A trükk az, hogy nem engedem fel teljesen a gyümölcsöket, így jobban megőrzik roppanós állagukat. A tészta egyszerű és nagyszerű kevert tészta egy kis joghurttal (nálam természetesen laktózmentessel.) Nyár, piknik, kockás pléd, pöttyös szalvéta, gyümölcsös süti. Hmmmm....


Recept: (16 cm-s kerek formához)

1 bögre liszt
1 tk. fahéj
1/2 bögre cukor (egy része lehet bourbon vaníliás cukor is)
1/2 bögre joghurt (nálam laktózmentes)
1/4 bögre olaj
1 bögre piros bogyós gyümölcs
2 tojás

A tészta hozzávalóit robotgéppel alaposan összekeverem, majd óvatosan beleforgatom a még enyhén dermedt gyümölcsöket. Sütőpapírral bélelt formába öntöm, majd 160 fokon (légkeverés mellett) barnára sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy mennyire nedves a belseje. Akkor finom, ha kívül enyhén megkeményedik belül pedig omlós.

Folytatás következik: focaccia

Az elmúlt két hónapban számos jó és rossz dolog forgatta fel/át/ki az életemet...de újult erővel és további finomsággokkal térek vissza. Kezdem mindjárt egy tipikusan olasz étellel, hiszen az előző bejegyzés is itáliai hangulatban íródott. A focaccia receptem meglehetősen egyszerű, azoknak is ajánlom, akik nincsenek jóban a kelttésztákkal. Az olaszok rendszerint fokhagymával, sóval, olívaolajjal és rozmaringgal ízesítik, nekem most rozmaring helyett a metélőhagyma akadt a kezembe, no meg egy kis oregánó, de biztosan állíthatom, hogy szinte bármelyik zöldfűszerrel elkészíthető.


Recept:

0,5 kg liszt
7 gr szárított élesztő (1 kis csomag)
3 ek olívaolaj (ízesített is lehet, pl. chilis)
3 dl meleg víz
1 tk cukor
porított fokhagyma vagy fokhagymasó (fokhagymasó esetén a sót elhagyom)
4 ek szárított- aprított metélőhagyma
2 ek szárított oregánó
pár darab félbe vágott koktélparadicsom

A lisztet összekeverem a szárított élesztővel, sóval és cukorral, majd mélyedést formálok a közepébe. Ide öntöm a meleg vizet és az olívaolajat, majd ragadós, de rugalmas tésztát gyúrok belőle kézzel. A tésztát meleg helyen kb egy órán át kelesztem. Ha megkelt, akkor lisztezett gyúródeszkán 0,5 cm vastagságúra nyújtom és pizzaszeletelővel téglalap alakúra vágom. Megkenem olívaolajjal, megszórom a szárított fűszerek elegyével és némi kristályos állagú sóval. A félbevágott koktélparadicsomokat fejjel lefelé óvatosan a tésztába nyomkodom. 170 fokon (légkeverés mellett) arany színűre sütöm. Ha közben úgy látom, hogy a külseje megkeményedik, akkor a sütőből kivéve bespriccelem vízzel és olívaolajjal, majd lefedve teszem vissza. Pár perc után leszedem róla a fedést.