Az eperszezon kellős közepén nem volt nehéz dolgom, hogy mézédes tűzpiros gyümölcsöket szerezzek be. Miközben vásároltam eszembe jutottak gyermekkorom fagylaltos élményei. A nagyszüleimmel gyakran mentünk el a Gyöngyvirág eszpresszóba, ahol három féle fagyit mértek: csokit, epret és vaníliát. Ez a hagyományos ízkombináció sosem megy ki a divatból, mint ahogy a könnyű és gyorsan elkészíthető sütemények is örök kedvencek maradnak. Ez a mostani is pont ilyen: tocsogós, ízletes, szétesősen omlós. Könnyű elkészíteni, nehéz fotózni.
Recept:
1 nagy marék eper szabálytalan darabokra vágva
Tészta
Krém
A tésztát bekeverem, majd szögletes szilikon formába öntöm, habkártyával elegyengetem a felületét és megsütöm a recept szerint. Közben szabálytalan darabokra vágom az epret. A krémet- miután elkészült- kis időre hűtőbe teszem, ezalatt kihűl a csokis alap is. A még folyós, de már sűrű krémet habkártyával vagy egy széles és lapos késsel felkenem a csokis alapra, majd az eperdarabokkal megszórom. Ha kell, kicsit belenyomkodom az epreket a krémbe, hogy könnyebben rajta maradjanak. Onnan tudom, hogy igazán jól csináltam a dolgom, hogy a tészta belül még szinte folyós, a krém könnyű, az eper pedig roppanós.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése