Magamról

Saját fotó
Ételallergiával indult, relaxációs gyakorlatként folytatódott, szenvedély lett belőle...sütni mindhalálig. Egészségesen, figyelve másokra, főleg azokra, akik eddig azt hitték, le kell mondaniuk valamiről. Mások főznek, ez egy sütős blog :-)!

2012. október 30., kedd

Francia reggeli- barackdzsemes vaníliás süti

A süti nem francia. A barackdzsem sem. A vaníiás tészta akár lehetne az, de nem ez a megfejtés. Hanem a reggeli. A történet ott kezdődött, hogy makacs és önfejű és hisztis és túlságosan is önálló főiskolásként inkább dolgozni akartam, mintsem nyelvvizsgázni, hiszen minek nekem két nyelvvizsga, elég egy is, az úgyis elég komoly, közgazdasági meg ilyesmi, hagyjuk a franciát, marad az angol. Közel a harminchoz (jááájjj de öreg vagyok) ezt teljesen másképp látom, így amint anyagi és időbeli lehetőségeim engedték, nekiláttam a francia nyelv (újra)tanulásának, mintegy 4 hónappal ezelőtt. Tanárommal Ágival - azt hiszem- sorsszerű volt a találkozásunk, éppen mindkettőnknek 180 fokot fordult az élete, így ki merem jelenteni: az eddigi legjobb nyelvtanár mellett egy szuper beszélgetőpartnert és talán barátot is szereztem. Mivel a francia órák reggel vannak, a reggelek pedig olykor nehezek és esősek és nyűgösek és fáradtak, ezért fel kell őket dobni. A feldobás kézenfekvő módszere a frissen sült, még langyos édesség. Ez a világ legyegyszerűbb sütije. Reggelizzetek!



Recept:

6 ek liszt
2 ek margarin
3 ek cukor
1/2 pohár joghurt vagy tejföl (nálam laktózmentes)
1 tojás
1/4 cs sütőpor
1 cs borbon vaníliás cukor
1 tk citromlé
5 ek sütésálló barackdzsem

szóráshoz: 4 ek darált dió

A lisztet, a margarint és a cukrot egy tálban robotgéppel simára keverem, majd hozzáadom a többi alkatrészt. Ha kis keverés ütán összeállt a massza, akkor szilikon formába simítom és kiskanállal darabokat szaggatok rá a sütésálló dzsemből. 20 percre bedobom a sütőbe kb 170 fokon légkeverés mellett, majd arany színűre sütöm. Ha langyosra hűlt, megszórom darált dióval és kockákra vágva tálalom.

Gyömbéres sütőtöktorta, amivel biztosra mentem a vacsoracsatán

Fontos leszögeznem, hogy az alapötlet koppintás. Remélem nem ciki bevallani, hogy gyűjtögetem az impulzusokat, ötleteket és sütök olyan dolgokat, amiket a barátaim vagy távolabbi ismerőseim sütnek, de persze sosem ugyanúgy. Nálam egy recept sem éli túl a hűtő kinyitsának időpontját. A fridzsider tartalma, a kedvem és az időm mindig felülírja az eredeti formátumot. Jelen esetben volt osztálytársam Istagram posztjából indltam ki, le a kalappal előtte, elfoglalt kisgyermekes anyukaként ilyen kreatív recepttel áll elő, méghozzá laktózmentesen, gratula neki!( Zizi remélem olvasod) Ez a torta is így készült, méghozzá egy vacsora csatára. Azt nem állítanám, hogy kezdőháziasszonybiztos a recept, de nem is bonyolult, csak kissé időigényes. Megérte. A vacsoracsata remekül sikerült, mindenkinek csomagoltam elvitelre is. Apropó vacsoracsata: társasoztunk...ismeritek a pyramide nevű játékot? Tessék ráguglizni, zseniális. Anita barátnőmnek ezúton is köszönöm, hogy tanulhattam valamit a sütőtökös recepten kívül azon a bizonyos estén. Méghozzá azt, hogy a gyémánt szó szinonimája a Tiffany's. Nők, ha összeülnek...



Recept (26cm-s kerek formához)

Tészta

15 dkg háztartási keksz
10 dkg margarin

Krém

kb 2kg-os sütötök fele 
2 tojás
10 dkg barnacukor
1,5 dl tejföl (nálam laktózmentes)
1 dl szójatejszín
1 ek reszelt friss gyömbér
1 kk fahéj
1 kk szerencsendió
1 ek száríttt bio citromhéj
1/2 cs. sütőpor

A tésztával kezdem: pengés robotgépben szépen összekaszabolom a háztartási kekszet kis darabokra, de nem por állagúra. Közben mikróban megolvasztom a margarint és ha teljesen híg állapotba kerül, ráöntöm a kekszre és összekeverem úgy, hogy pépes, gyúrható masszát kapjak. A masszát a kerek sütőforma aljába nyomkodom, elegyengetem és hűtőbe teszem dermedni. Következik a krém: a sütőtököt felkarikázom kb 1,5 cm vastag szeletekre és 160 fokon légkeverés mellett fél óra alatt megsütöm, hagyom, hogy a teteje megbarnuljon. Ha kihűlt, villával összenyomkodom egy tálban majd hozzáadom az összes többi alapanyagot ami a krémhez kell, random sorrendben, ahogy tetszik:-) Az egészet lassú fokozaton robotgéppel simára keverem és az immár kihűlt kekszes alapra öntöm. Lassan, kb 50 perc alatt sül meg, légkeverés mellett 180 fokon. Érdemes megszúrni 30-40 perc után. Akkor jó, ha a krém kissé rugalmas-habos állagú marad, a teteje viszont megbarnul. Porcukorral díszítettem, miután kihűlt,aszelt bogyós gyümölcsökkel és magokkal tálaltam.


2012. október 10., szerda

Mókusok és Évike kedvence- diós torta mogyorós csokival

Nem fotogén ez a torta. Sehogy sem tudtam "elkapni", pedig nagyon mutatós. Sebaj, ezzel (is) szeretnék motiválni mindenkit, hogy készítse el és küldjön nekem fotót! A dió és a mogyoró (tudnak valamit ezek a mókusok) remekül passzol a kesernyés étcsokihoz, a tésztája pedig teljesen tejtermékmentes. 
Évike (anyukám barátnője) nálunk vendégeskedett, amikor hozzáláttam a torta elkészítéséhez, ezúton is köszönöm a segítségét (csokis tál kikapargatása, nyers tészta megkóstolása, dió rágcsálása). Évike gyakorló édességfüggő, Gombóc Artúr hozzá képest kispályás. Csak egy szösszenet róla: idén csajos nyaralást szerveztünk, melyre mind az öten készültünk. Volt, aki pedikűrre ment, mások szoliba jártak, hogy jól mutassanak a fürdőruhában, és olyan is akadt, aki speedfittnessen izzasztotta magát, hogy indulás előtt ledobjon pár kilót. Évike mindezekre fittyet hányva, csak annyit mondott, napi 2x sportol. Találgattunk, hogy mi lehet az, amit reggel és este ilyen szorgalmasan űz a nyaralást megelőző hetekben. Nos, napi 2 alkalommal fogyasztott Sport szeletet. Igen, a csokit. Ő így sportolt. Tehát ő Évike és ő volt jelen a torta elkészítésénél. Szerinte zseniális lett, már a krémnél meggyőztem. Nem tudom, hogy egy Gombóc Artúrt lepipáló csokiimádótól ezt bóknak vehetem-e, döntsétek el Ti!




Recept: (20 cm-s kerek formához)

Tészta

2 bögre liszt
60gr margarin
1 bögre cukor
2 tojás
1 csomag sütőpor
1 csomag vaníliás cukor
6gr szárított bio citromhéj
2 dl natúr rizstej

Krém

2 tábla mogyorós étcsokoládé (min. 70%-os)
1 bögre darált dió
2 bögre rizstejjel főzött cukrászkrém vagy vízzel/rizstejjel főzött vaníliapuding
(A cukrászkrém receptje itt található.)

A tésztát készítem el először: habosra keverem a margarint cukorral és tojással, majd folyamatos keverés mellett hozzádom a száraz összetevőket, azaz a lisztet, a sütőport, a citromhéjat és a vaníliás cukrot. Végül a masszát fellazítom rizstejjel. Kivajazott-kilisztezett formákba öntöm, (a tészta 2 db formához elég, ez lesz a torta két rétege) elsimítom a tetejüket szép egyenletesre. Kb 160 fokon, légkeverés mellett 30-35 perc alatt készre sütöm. Amíg a tésztalapok kihűlnek, addig elkészítem a krémet. Vagy cukrászkrémet vagy vaníliás pudingot használok alapnak. Gőzfürdő felett felolvasztom a csokoládékat, majd óvatosan hozzákeverem a darát dió felét. Amíg folyós, addig hozzáadagolom a szintén folyós állagú cukrászkrémet vagy pudingot. Az így elkészült töltelék krém kétharmadát óvatosan a kihűlt lapokra kenem, fontos, hogy az egyiket vastagon, a másikat pedig vékonyan fedem be, így tapad össze a két fél :-)! Ha összetpasztottam és elnyerte torta formáját, nincs más hátra, minthogy bekenem a maradék csokis krémmel (ilyenkorra már kihűlt annyira, hogy nem folyik le a függőleges oldalon sem) majd megszórom a maradék darált dióval. Díszíthető egész diószemekkel vagy marcipán mókusokkal, khmmm.

2012. október 7., vasárnap

Rekeksz- azaz keksz újrahasznosítva

Nagy háztartási keksz fogyasztó vagyok, vannak napok, amikor csak ez megy le a torkomon, kevéske cukrozatlan teával. És vannak bulik is, ahová úgy megyek, hogy rúzs és kistükör mellett pár szem keksz is megbújik a táskámban, hátha nem jön szembe olyan étel, amit "bevállalhatok" egy éppen belobbanó colitis ulcerosaval. Nem panaszkodom, én és a pocakom már megszoktuk ezeket az időszakokat. Ilyenkor a keksz jóbarát. 
Mellesleg megjegyzem, a gyártók belőlem élnek, igazán rányomhatnák ezt a receptet  termékeik csomagolására. Zsákkal szoktam vásárolni (ha már ott vagyok a szupermarketben) mert csodálatos ízén és állagán semmit sem ront az idő, tehát eláll. Ne legyünk cinikusak, a kiskutyám például imádja. Én már nem annyira, de utolsó szemig hasznosítom, még a törött darabokat is. Például így: almával, cukor nélkül, dióval ízesítve. Vidékről kaptam az almát és van házi almalevem is, teljes a készlet vasárnap esti tévézéshez. Keksz újratöltve. Kezdőháziasszonybiztos recept.



Recept

4 szem nagyobb alma
10 szem háztartási keksz
2 tojás
4 ek dió
10 gr margarin

A megmosott almákat héjastul felkockázom, darálógépbe (nálam pengés mixer) teszem a töredezett háztartási keksszel együtt. Szemcsés, ugyanakkor pépes állagúra aprítom. Az így elkészült péphez hozzáadom a tojásokat, a margarint és a diót, robotgéppel egyenletesre keverem. A masszából evőkanálnyi púpokat helyezek el egy sütőpapírral kibélelt tepsiben, majd a tetejüket lenyomkodva kerek (kicsit szabálytalan) keksz formát alakítok belőlük. 25 perc alatt 150 fokon aranybarnára sütöm őket. Akkor finom, ha kívül kemény, belül puha.

2012. október 1., hétfő

3C, azaz Chocolate Chip Chutney

Bocsánatot kérek az angol címadásért. Nem, nem szeretnék sznobozni, magyar vagyok, magyarul sütök és magyarul blogolok, de! ez mégiscsak angolul hangzik jól...
Szóval a süti-story: egy kedves ismerősöm szerint (hímnemű) "nőknél igen ritka az ilyen kütyümánia", ami - szerinte - engem sújt. Nos, azt mondják technikai elmebajban szenvedek...de én nem szenvedek, élvezem minden percét! Jöhet laptop, telefon (az okostelefont Isten nekem teremtette) asztali számítógép vagy tablet, én rákattanok. Egy baj van csak: ilyenkor úgy beszélek, mint a pasik a kocsikról. Három betűs rövidítésekben, magyartalanul, teletűzdelve olyan angol szavakkal, amiknek fogalmam sincs a magyar megfelelőjéről. Szóval ma is belekezdtem egy ilyen háesdépéa, négygé, vifi, kverti kezdetű monológba, amikor két telefon összehasonlító tesztjéről kérdeztem az erősebbik nem képviselőit. Azt a választ kaptam, hogy nő vagyok, ne kérdezgessek, inkább süssek, mert ez már borzasztó. Rendben, akkor vissza a konyhába, ott is tudok ijesztő szavakat mondani. Például a csatnit (chutney).  A pasik nem tudják mi az a csatni. Az meg végképp életidegen, hogy rozmaringos és barackos és fahéjas is, ráadásul húsokhoz (is) ehető, de mivel nő vagyok és sütni jól tudok, így nem szólnak bele abba, hogy van a süti mellé ez az izé. Nos valóban, ez az izé (csatni) nem csak rizsételekhez vagy húsokhoz jó, süti mellé öntetként is kiváló. A rozmaringos-fahéjas barackos csatnimmal egy csokolédédarabos sütit öntöttem le, innen a 3C. Angol, hárombetűs, de sütéshez kapcsolódik! A süti omlós, csokis és tömény, a csatni híg, laza, gyümölcsös és fűszeres. Ízes kombó. Akinek hirtelen nincs otthon leakasztani való csatnija, az ne keseredjen el, tejszínhabbal vagy bármilyen savanykás lekvárral megeheti ezt a csokis sütit. Kapcsoljátok be a sütőt (meg a routert is, hogy legyen wifi a blogos recept kopizásához)! Köszöntem.


Recept:

2 tojás
1/2 bögre cukor
10 dkg margarin
1 pohár natúr joghurt (nálam laktózmentes)
3 ek. keserű kakópor
1/2 bögre liszt
2 ek hideg víz
1/2 csomag sütőpor
1 tábla minőségi, 70%-os étcsoki összetördelve

A tojásokat cukorral és margarinnal habosra keverem, majd beleöntöm az összes többi hozzávalót, kivéve a vizet. Simára keverem a tésztát, majd addig higítom a hideg vízzel, míg puding állagú nem lesz. Ekkor sütőpapírral kibélelt formába öntöm és fél óra alatt kívül roppanósra, belül puhára sütöm.

A kókusz visszatér, zabpehely kíséretében

Egy időben szinte untam a kókuszt, annyi féle sütit sütöttem a fehér finomságal. Kis ideje eltűnt (más dolgokkal és más személyekkel együtt) az életemből, de tegnap este a kezembe akadt és nem tudtam ellenállni. Fordulatot várok ettől a kókusz dologtól, égi jelnek tekintem, hogy pont tegnap került a kezembe. Szóval kívántam valamit a kókusztól (tessék hangosan felröhögni) és várom, hogy teljesüljön. Remélem, hogy a kókuszrajongók is így vannak ezzel. Fiatalság, bolondság, a süti meg isteni. Azért azt éreztem, hogy a cukor-kókusz-baracklekvár édeshármast lazítani kellene valami egészségesebbel, így felhasználtam a maradék (pont elegendő) zabpelyhet is a tésztához. Omlós, de roppanós, édes és savanykás...khm...a tökéletes vasárnap esti nasi. Kívánjatok egyet miközben megeszitek!



Recept: (kis méretű formához)

2 tojás
10 dkg margarin
1 pohár tejföl (nálam laktózmentes)
1/2 kis zacskó jó minőségű kókuszreszelék
fél bögre liszt
fél bögre cukor
fél bögre zabpehely
1/2 csomag sütőpor

híg, savanykás baracklekvár a kenéshez

A margarint a cukorral és a tojással habosra keverem. Hozzáadom a sütőporral elkevert lisztet, zabpelyhet, kókuszreszeléket. A tésztát tejföllel lazítom, majd simára keverem. A folyékeny (nem nyúlós!) tésztát szilikon formába öntöm, 25-30 p alatt aranybarnára sütöm. Ha kihűlt, vízszintesen kettévágom és megkenem a lekvárral.