Magamról

Saját fotó
Ételallergiával indult, relaxációs gyakorlatként folytatódott, szenvedély lett belőle...sütni mindhalálig. Egészségesen, figyelve másokra, főleg azokra, akik eddig azt hitték, le kell mondaniuk valamiről. Mások főznek, ez egy sütős blog :-)!

2012. május 29., kedd

Gombóc Artúr kedvence- azaz brownie másképp

Aki egyetért az alábbi három allítással, az rossz ember nem lehet.
1. Csokiból sosem elég. 
2. Az étcsoki az igazi. 
3. A csoki legjobb halmazállapota/megnyilvánulási formája a csokis sütemény.
Gombóc Artúrok és édesszájú barátaim tiszteletére álljon itt emlékül eme sütemény. Csupa csoki, csupa élvezet, csupa íz. Nem nehéz elkészíteni, de megenni sem. Fogalmam sincs milyen másnap, mert frissen elfogy. Csokira fel!


Recept: 

Tészta

1 bögre liszt
1/2 bögre cukor
3 ek olaj
1 tk szódabikarbóna
5 ek fekete zsíros keserű kakópor (holland)
2 tojás
1/2 bögre tejföl

Bevonó

2 dl laktózmentes tejszín
2 tábla 70%-os csilis étcsokoládé

A tészta hozzávalóit kanállal simára keverem, majd sütőpapírral bélelt tepsiben 170 fokon (légkeverés mellett) megsütöm úgy, hogy a közepe nedves maradjon. Amíg kihűl a süti, elkészítem a bevonót: összetöröm a csokoládét apró darabokra ( zacskóban, konyharuhába csavarva klopfolóval) és felmelegítem a tejszínt. Mielőtt felforr, ráöntöm a csokidarabokra, majd sima fényes krémet keverek belőle. Pár percre hűtőbe teszem, így egy kissé megdermed, majd habkártyával óvatosan a kihűlt sütire simítom. A bevont sütit a hűtőben dermesztem tálalásig. Csak akkor vágom kockákra, mikor tányérra teszem. Aki szereti a savanykás rotegrützét vagy a szederlekvárt, az lecsorgathatja vele egy kicsit, hogy ne legyen olyan tömény.

Nincsenek megjegyzések: