Magamról

Saját fotó
Ételallergiával indult, relaxációs gyakorlatként folytatódott, szenvedély lett belőle...sütni mindhalálig. Egészségesen, figyelve másokra, főleg azokra, akik eddig azt hitték, le kell mondaniuk valamiről. Mások főznek, ez egy sütős blog :-)!

2012. május 29., kedd

Folytatás következik: focaccia

Az elmúlt két hónapban számos jó és rossz dolog forgatta fel/át/ki az életemet...de újult erővel és további finomsággokkal térek vissza. Kezdem mindjárt egy tipikusan olasz étellel, hiszen az előző bejegyzés is itáliai hangulatban íródott. A focaccia receptem meglehetősen egyszerű, azoknak is ajánlom, akik nincsenek jóban a kelttésztákkal. Az olaszok rendszerint fokhagymával, sóval, olívaolajjal és rozmaringgal ízesítik, nekem most rozmaring helyett a metélőhagyma akadt a kezembe, no meg egy kis oregánó, de biztosan állíthatom, hogy szinte bármelyik zöldfűszerrel elkészíthető.


Recept:

0,5 kg liszt
7 gr szárított élesztő (1 kis csomag)
3 ek olívaolaj (ízesített is lehet, pl. chilis)
3 dl meleg víz
1 tk cukor
porított fokhagyma vagy fokhagymasó (fokhagymasó esetén a sót elhagyom)
4 ek szárított- aprított metélőhagyma
2 ek szárított oregánó
pár darab félbe vágott koktélparadicsom

A lisztet összekeverem a szárított élesztővel, sóval és cukorral, majd mélyedést formálok a közepébe. Ide öntöm a meleg vizet és az olívaolajat, majd ragadós, de rugalmas tésztát gyúrok belőle kézzel. A tésztát meleg helyen kb egy órán át kelesztem. Ha megkelt, akkor lisztezett gyúródeszkán 0,5 cm vastagságúra nyújtom és pizzaszeletelővel téglalap alakúra vágom. Megkenem olívaolajjal, megszórom a szárított fűszerek elegyével és némi kristályos állagú sóval. A félbevágott koktélparadicsomokat fejjel lefelé óvatosan a tésztába nyomkodom. 170 fokon (légkeverés mellett) arany színűre sütöm. Ha közben úgy látom, hogy a külseje megkeményedik, akkor a sütőből kivéve bespriccelem vízzel és olívaolajjal, majd lefedve teszem vissza. Pár perc után leszedem róla a fedést.



Nincsenek megjegyzések: