Magamról

Saját fotó
Ételallergiával indult, relaxációs gyakorlatként folytatódott, szenvedély lett belőle...sütni mindhalálig. Egészségesen, figyelve másokra, főleg azokra, akik eddig azt hitték, le kell mondaniuk valamiről. Mások főznek, ez egy sütős blog :-)!

2013. július 9., kedd

Pompos vagy kenyérlángos: nyitom a fesztiválszezont!

Régen sokat fesztiváloztam. Nem, nem önfeledten, tiszta tornacipőben, kisfröccsel a kezemben (bár pukkant néhány rozália így is...volt főnökeimnek üzenem: munkaidőn kívül!!) hanem koszosan, állandóan csipogó blekberivel a kézben, időjárásjelentést és ledfalat és széljárást meg óriáslufikat figyelve. Ügyféllel mosolyogva, hányó fiatalokon segítve, zenétől zsongó fejjel, 2h alvástól zsibbadt szemekkel...egyszóval munkával telt a fesztiválszezon. Úgy éreztem rengeteg dolgot hagyok ki, hiszen a munka mellett szinte lehetetlen volt minden színpadot, minden helyszínt meglátogatni és kiélvezni. Most már öreg vagyok:-). Meg szabadúszó. Van időm. Bár a karszalagomon még "guest" van és nem "visitor" a fesztivál számomra már csak "játék". Ebben az évben Sopronban arról is leszoktam, hogy figyeljem a színpadfedéseket, amivel a feltámadó szél játszik, vagy hogy útbaigazítsam az eltévedt holland gimiseket. Egyszerűen csak szórakozni megyek és szétnézni. A helyszínek mindegyikét most sem sikerült bejárni, mert a rozáliák gyorsabban pukkantak, mint ahogy a lábunk vitt, de valamire rájöttem: volt egy dolog amit mindig kihagytam. Ez pedig az étel. Ugyanis bármilyen fáradt is voltam, bármennyire is szétestem, inkább a csomagomba tartalékolt kekszen és bébiételen éltem, mintsem beleegyek a fesztiválos kajákba. Drágák, rossz minőségűek, kosz és zaj van nekem az evéshez...és persze nem is túl változatosak, így nem izgatták annyira a fantáziámat. Ami viszont érdekelt mindig, de a tejföl miatt ki kellett hagynom: a töki pompos, pompos vagy kenyérlángos, kinek hogy tetszik. Hát idén elkészítettem. Itthon, a teraszon, fesztiválos zene hallgatása mellett, mert egy kis rákendról sosem árt :-) Megfelelő fesztiválzene hozzá: http://www.youtube.com/watch?v=O7vAmAFuBow A receptet Nyulinak ajánlom, aki a fesztiválos ételek és úgy általában a fesztiválos zenék nagy rajongója!
 
 
 
Recept:
 
Tészta
 



1 tasak instant élesztő

400 gr liszt
1 tk só
1 tk cukor
1 tk fokhagyma granulátum
4 ek olaj
3dl meleg víz
 
Feltét
 
4-5 ek növényi margarin
1 ek libazsír
1 tk só
180 gr túró (nálam laktózmentes)
180 gr reszelt füstölt sajt (nálam laktózmentes)
1 csokor friss petrezselyem
1 fej lilahagyma
1 fej vöröshagyma
1 californiai paprika
1 tk fokhagyma granulátum
1 tk só
 
A tészta elkészítésével kezdem, mivel amíg az megkel, addig el is készülhet a feltét. A lisztet, a sót, a cukrot, a száraz élesztőt és a fokhagyma granulátumot összekeverem egy nagy tálban. A meleg vizet összekeverem az olajjal, majd a lisztes keverék közepébe öntöm. Jól összedolgozom, óvatosan gyurmázva (érdemes kézzel és nem géppel) míg rugalmas tésztát nem kapok. Ha kevésnek tűnik a folyadék, inkább még egy kis olajat adok hozzá és nem vizet. Amint készen van, letakarom konyharuhával és meleg helyen hagyom kelni kb a másfélszeresére. Közben elkészítem a feltétet.
Összeaprítom a hagymákat, a petrezselymet és a paprikát is, majd a túróhoz forgatom őket.Hozzáadom a reszelt sajt felét is. Enyhén megolvasztom a zsírt és a margarint, majd rálocsolom a keverékre és elkeverem benne, de egy kanálnyit megtartok belőle.
 
A megkelt tésztát kb 1 cm vastagságúra nyújtom, lisztezett gyúródeszkán, majd feltekerem a sodrófára és egy sütőpapírral kibélelt tepsibe fektetem óvatosan. Ha szabálytalan a széle semmi baj, nem kell levágni, csak visszanyomkodni. Óvatosan megszurkálom villával és megkenegetem a túrós keverékkel, megszórom a maradék sajttal. A megtartott egy kanál olvadt zsiradékkal meglocsolgatom a széleit, ahol szárazabbra sülhetne és 200 fokon nagyjából fél óráig addig sütöm, míg a californiai paprikák széle meg nem feketedik.
 
 
 
 

Nincsenek megjegyzések: