Azt mondják, a maják pusztító világvégét jósoltak 2012-re. Van egy elméletem, miszerint nagyot tévedtek. A világégés nem kívül zajlott (árvíz, földrengés, tűzvész formájában- bár jutott ezekből is egy kevéske ide-oda) hanem belül, az emberekben, a fejekben és lelkekben. "Tout ce qui n'est pas stable, va disparaitre"...Nálam megtörtént a 180 fokos fordulat és így év vége felé halkan, de nem bátortalanul kijelenthetem: kellett. Másoknál is, ez boldogsággal tölt el. Hálás vagyok az életnek, hogy az egyik ilyen pálfordulás szemtanúja lehettem. Mimi sokáig élte a 7-től 7-ig irodai életet, majd egyszer csak hatalmasat váltott. Ezzel a váltással kívánom, hogy egy olyan sikersztori induljon el, amit megálmodott magának (a legmerészebb álmaiban). Gratulálok, hogy létrehozta a Mimi's Events-et és köszönet érte, hogy az első "élő" kitelepülése/megjelenése alkalmával rám gondolt, ami a desszertet illeti. Így történt, hogy a WAMP-on Mimi "nappalijában" csipketerítő, régi bőrönd és csodálatos rózsacsokrok között ott illatozott az én fahéjas-gyömbéres almás sütim is (két más édességemmel együtt). A süti mint mindig, most is laktózmentes, kevés cukorral készült és sok-sok segítséggel, az utolsó pillanatban. Köszönet a kis sous-chefeknek: drága Katónak és Málnának. (kedvenc lábatlankodó sous-chefem fotója a poszt alján látható)
Recept:
Tészta
15 dkg liszt
10 dkg vaj (nálam laktózmentes)
5 dkg cukor
1 tojássárgája
1 ek szárított citromhéj
1 tk sütőpor
1 cs vaníliás cukor
Krém a töltelékhez
3 nagy roppanós piros alma apróra kockázva, hámozva
125gr tejföl (nálam laktózmentes)
4 ek cukor
1 ek liszt
2 tojás
1 tk fahéj
1 tk gyömbér (szárított)
Először a tésztát készítem el, mert amíg az pihen, ráérek a töltelékkel bajlódni. Hagyományos linzer tésztát gyúrok, olyat amilyet itt a blogon már bemutattam. A jól összedolgozott és cipóformára alakított tésztát fóliába csomagolva beteszem a mélyhűtőbe 15 percre. Jöhet a krém: felverem a tojásokat, majd elkeverem bennük a tejfölt. Az összes többi hozzávalót, tehát a lisztet, a cukrot és a fűszereket állandó kevergetés mellett óvatosan hozzáadom a tojásos elegyhez. Félreteszem a krémet, kinyújtom a tésztát kb fél cm vastagságúra. (Most 20 cm átmérőjű kerámia tállal dolgoztam, a tészta bőven elég lett a kibéleléséhez és a fedéséhez is, sőt a maradék tésztából szuflé formában kis kosárkákat is készítettem. ) A kinyújtott tésztával óvatosan kibélelem az előzőleg kivajazott-kilisztezett formát, majd a sodrófával végighengergetem a forma szélét, hogy a felesleg leessen. Megszurkálom az alját, ráteszek egy ív sütőpapírt és teleszórom lencsével vagy babbal, hogy ne emelkedjen meg sütés közben. kb 160 fokon 12p alatt "vakra" sütöm. Ha a felülete már megkeményedett egy picit, akkor jöhet a töltés és a fedés. A kockára vágott almákat beleszórom, majd jól nyakonöntöm a tojásos szószal. A maradék kinyújtott tésztával lefedem, majd a sordófás műveletet megismételve ismét eltávolítom a feleleges széleket. A peremét kissé megcsipkedve lenyomkodom, hogy összeérjen az alsó tésztaréteggel. Megszurkodom villával és keményre sütöm, de nem hagyom megbarnulni. Dióval díszítve langyosan tálalom.
Sous-chef |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése