Magamról

Saját fotó
Ételallergiával indult, relaxációs gyakorlatként folytatódott, szenvedély lett belőle...sütni mindhalálig. Egészségesen, figyelve másokra, főleg azokra, akik eddig azt hitték, le kell mondaniuk valamiről. Mások főznek, ez egy sütős blog :-)!

2012. március 12., hétfő

Ferdinándom...édesem

Igen, a sütemény neve Ferdinánd. A recept szokás szerint komoly fejtörés eredménye, több forrásból származó praktikák és tippek elegye. Mautner Zsófia könyvében találtam rá, majd rögtön kérdőre vontam a nagymamámat, hogy: "ilyet mi miért nem?"...aztán jött a magyarázat, miszerint régen ennyi vajat használni úri huncutságnak számított. Arra sem kellett sokat várnom, hogy családunk egészen harcias mazsolaellenes lobbija beinduljon (mifelénk mazsolából annyi fogy, mint Indiában a marhahúsból...) és a szokásos laktózmentes dilemma is előkerült- ezek változtatták át szegény Ferdinándot aranygaluska ízű csigacsoporttá. Szegény Zsófi, ha látná mivé lett a Ferdinándja...hmm meg sem ismerné. 
Melegen ajánlom minden olyan kelt tészta rajongónak (illetve inkább csak akkor, amikor már kihűlt- így elkerülhetők a pocakpuffadások) aki szereti a diót és a vaníliát. Tradicionális, nehéz, tömény, kelt tésztás édesség a családi összejövetelekhez.  


Recept:

Tészta

600 g liszt
3,5 dl laktózmentes tej/ növényi tejszín (fele-fele arányban)
8 ek cukor
1 tk vaníliakivonat
1 tojás 
25 g élesztő
1 dl olaj
1 kk só

Töltelék:

3 tojásfehérje
100 g vaj
100 g porcukor
1 tk vaníliakivonat
2 dl tejszín
1 dl citromlé
100 g cukor
8 púpozott evőkanál durvára őrölt dió

Sima kelttésztát készítek a szokásos módon: az élesztőt fél dl langyos, pici cukorral elkevert laktózmentes tejbe morzsolom, majd meleg helyre teszem letakarva, és hagyom felfutni. Kb. 10 perc elteltével a felfutott élesztőt a liszthez keverem, majd a többi hozzávalót is hozzádolgozom, dagasztom. A tésztát letakarom és meleg helyen 1 óra alatt a duplájára kelesztem. Közben elkészítem a tölteléket: egy tálban habosra keverem a vajat a porcukorral, majd hozzákeverem a tojásfehérjét is. Együtt habosra mixelem, majd félreteszem.


Ha a tészta megkelt, akkor tepsi méretűre nyújtom, a feleslegeket levágva szabályos téglalappá alakítom. A téglalap teljes felületét megkenem a vajas-cukros tojásfehérjés eleggyel, majd rászórom vékony rétegben a darát diót is. A tésztát függőlegesen elfelezem, majd a feleket vízszintesen kb 4 cm-s csíkokra vágom, csigákká tekerem. Az így kapott kb 12 darab csigát egymástól 1-1,5 cm-re egy kerek sütőformába állítom, majd a 170 fokra előmelegített sütőbe teszem 20 percre. 


Közben elkészítem a keveréket, amellyel meg kell locsolni: 2 dl növényi tejszínt összekeverek 100 g cukorral és egy deci citromlével. A citromléhez öntöm a tejszínt, bátran, mert a növényi tejszín nem ugrik össze. 20 perc sütés után ezzel alaposan nyakon öntöm Ferdinándot, majd újabb 20-25 percig sütöm. Az utolsó pár percben megszórom a tetejét kristálycukorral, enyhén hagyom karamellizálódni.

Nincsenek megjegyzések: